Egy ideje érlelődik bennem a babavarrás gondolata. Nézegettem is nagyon sok mintát, ötletet, de rá kellett jönnöm, nekem a saját babámat kell megterveznem, elkészítenem. Nem szerettem volna más tollával ékeskedni, így ceruzát és papírt ragadtam s egy esős délutánon nekifogtam a rajzolásnak.
Úgy tűnik, a folyamat elindult. Már csak az apró finomítások vannak hátra és a legnagyobb munka: a baba megszületése.
“- Szélkabátban muzsika.” – olvastam a minap Manó olvasókönyvébe. És igen, tagadhatatlanul itt van ez a szélkabátba bújt ősz.
Szeretem az évszakváltásokat. Ilyenkor mindig új terveket kezdek el szövögetni. Illetve törekszem arra, hogy folyamatban lévő dolgaim rendezzem, befejezzem. Például a varródobozom, kötő- és horgolókosaram tartalmát kiürítsem, megkezdett, régóta porosodó, elfelejtett varrományaim, kézimunkáim utolsó láncszemét, öltését is elvégezzem.
Mint az a képen is látható, ismét nem üresek a varrós és kötős kosaraim. Az elmúlt hónapokban sok mindenbe belekezdtem, amit aztán ilyen-olyan okoknál fogva félbehagytam. De most eljött az ideje, hogy befejezzem!
Ezen elhatározás nyomán lett kész néhány kötött nyuszi…
…a Peti Kisszíves…
…egy régóta tervezett sál egy régen kész levő sapkához…
…és néhány álomfogó.
Mert befejezni s újrakezdeni jó!
A minap, Manóért menve az iskolába, rácsodálkoztam a fákra: bizony-bizony elkezdtek sárgulni a leveleik. Visszavonhatatlanul itt az ősz. Nálam pedig még mindig a nyári dekorációk vannak kint. Épp itt az ideje évszakot váltani a lakásban is.
Miután számba vettem őszies lakásdíszeimet, rá kellett döbbennem, hogy nincs sok, s ami van, mind már több éves. Így úgy gondoltam, épp itt az ideje egy ki újításnak.
A lakásunkban van egy lépcsősor, amely fordulójával nem vagyok kibékülve. Itt ér össze a szekrény és a lépcső. Emiatt mindig telepakoljuk mindennel ezt a részt. Nagyon rendetlen zuga ez a lakásnak.
Miután felszámoltam és a helyére raktam az ide gyűjtött dolgokat, nekiláttam ide őszi dekorációt készíteni. Igazán szembetűnő hely, világos is, pont ideális egy dekoráció elhelyezéséhez.
Mivel egy asztalosműhely felett élünk, rendszeresen szoktam újrahasznosítani a műhelyben talált, feleslegessé vált anyagokat. Ez történt most is. Mikor észrevettem a ládába dobott 3 korongot, rögtön láttam bennük a tököt.
Miután az éleiket kissé lecsiszoltam, narancssága akrillfestékkel megfestettem mindkét oldalukat.
Majd, hogy tökösebbnek tűnjenek, barna akrillfestékkel becsíkoztam őket.
Ezt követően szárakat ragasztottam a tököknek. Most is, mint annyiszor, faragasztó segítségével rögzítettem a fadarabkákat a tökökre. Nehezebben szárad, mint pl. ha ragasztópisztollyal ragasztottam volna, viszont nagyon erős ragasztó lévén biztosan nem fog elengedni a ragasztás.
A falapok talpaként egy fahasábot választottam, amelyre ugyancsak faragasztóval rögzítettem a 3 tököt.
Ezután a tökök leveleit készítettem el. Filcből vágtam ki őket, majd erezetet varrtam rájuk.
Legvégül a tökökre ragasztottam a leveleket.
Ilyen lett. Szerintem igazán feldobja ezt az unalmas lépcsőfordulót.
