Grincsfa

Az elmúlt években a környezetembe is bekúszott ez az új, mondhatni más és szokatlan karácsonyi dekor, a grincsfa. Úton-útfélen találkozni szép és kevésbé szép kivitelezésével. A közösségi oldalakon a manókészítés mellett ez a másik “hóbort”, amivel elárasztják az ember facebookos idővonalát a lelkes készítők.

Eddig valami oknál fogva kevésbé sikerült diy grincsfa példányok jöttek velem szembe, úgy voltam vele, ki sem próbálom, mivel biztosan sok vesződés lenne, hogy egy valamirevaló, szebbnek mondható grincsfát alkossak. De hajtott a kíváncsiság, főleg azután, hogy a legutóbbi workshopon, amelyen részt vettem, a lányok kitalálták, hogy a workshop vezetője szervezzen egy grincsfakészítő délutánt is. Orsi, a BorsóBarkács Kreatív Műhely alkotója pedig eleget tett a kéréseknek, így a hétvégén vezényletével elkészíthettem első grincsfámat.

De ne ugorjunk ennyire előre. A különböző videómegosztókon és diy oldalakon számtalan elkészítési módját megtaláljuk a grincsfának, így ezt most nem részletezném. Inkább néhány sorban leírom, honnan is ered ez a szokatlan karácsonyi dekor.

Az 1950-es években került kiadásra Theodor Seuss Geisel, vagyis Dr. Seuss (az íróról és műveiről egy nagyon jó összefoglaló olvasható ITT) meséje, amelynek szereplője, a grincs (a magyar fordításban görcs), aki utálja a karácsonyt, és mindent elkövet azért, hogy ez az ünnep eltűnjön.

Mindamellett, hogy ellopja az összes karácsonyi díszt és ajándékot, a karácsonyfát is jól elintézi: gúzsba köti. Innen ered tehát az oly sokak által szeretett újkeletű karácsonyi dekoráció, amelyet a hétvégén volt alkalmam elkészíteni.

A BorsóBarkács Kreatív Műhely alkotója, Orsi bár csak második alkalommal szervezett workshopot, nagyon nagy profizmusról árulkodott ez a délután. Mindamellett, hogy egy nagyon praktikusan berendezett teremben várt minket, teljesítette mindenkinek az egyéni kívánságát is a grincsfadíszítést illetően. Ami nem lehetett egyszerű, hiszen 15-en voltunk, plusz a kisebb, nagyobb gyerkőcök, akik számára külön elfoglaltságot biztosított (ők asztaldíszt készítettek).

Eleinte toporogtam a 3 köteg zanót és a kaspóm előtt, utolsónak fogtam neki az összeállításnak, azonban Orsi segítségével, praktikus tanácsaival tényleg gyerekjáték volt elkészíteni a fát. Egy-egy fa összekötözése első alkalommal biza kétemberes munka, a gyakorlottabbaknak, ügyesebbeknek ment egyedül is. A díszítést előre összeállított, névre szóló kis csomagocskáinkból oldottuk meg, vagy volt, aki saját díszeket hozott, Orsi ebben is nagyon rugalmas volt. Ha valaki, mint például én, készítés közben más koncepciót talált ki, azt is megoldotta. Így tényleg felszabadító volt alkotni. Csak ajánlani tudom Orsi workshopjait!

S hogy milyen lett a grincsfám? Íme:

Nekem nagyon tetszik. S mi több, a család szkeptikus férfitagjainak is! Ezért pluszban megérte részt venni ezen a kreatív délutánon.