EmeskeRemeke

Otthonunkban nem sok bútordarab származik az Ikeaból. Mivel Szabi asztalos, megvan a véleménye a lapra szerelt bútorokból. Így nálunk az ikeaság kimerül néhány polcban.

Én, személy szerint, magát a skandináv stílust letisztultsága és egyszerűsége miatt szeretem. Nagyon jó inspirációs anyag egy-egy Ikea katalógus, de az egyedit, az egyszerit én is jobban előnyben részesítem. Ezért próbálom a saját ízlésem szerint egyediesíteni a tömegtermékeket. Pl. egy Ikea párnahuzatot. Vagy mást. Mondjuk egy babajátékot.

Mogyi pár hónapos volt, amikor egy kedves ismerősnél megláttam ezt, az Ikeaban baba tornaszerként megtalálható játékot. Azonnal beleszerettem. Ugyanis minden fajátékot nagyon szeretek. Természetesek. Eleve más a tapintásuk, másképp lehet velük játszani, és nem utolsó sorban, elnyűhetetlenek.

Miután összecsavaroztam és felállítottam a saját példányunkat ebből a babajátékból, azonnal megláttam benne a lehetőségeket az újragondolásra!

Mivel mostanában babajátékokat horgolgatok, gondoltam, ilyenekkel dobnám fel ezt a játékot is.

Mivel a kisbabák eleinte az éles kontúrú, kontrasztos  látnivalókat szívesebben nézik (forrás: www.babaszoba.hu), igyekeztem ilyen játékokat készíteni, belerejtve ezekbe egy-egy kellemes hangú csörgőt is. Így került fel erre a játékra néhány szívecske és körbehorgolt kindertojás dobozka.

Miután meghorgoltam a játékokat, a szíveket antiallergén tömőanyaggal kitömtem, és mindet felvarrtam egy-egy nagy fagombra.

És violà! Kezdődhet is a játék!

FIGYELEM! Rendhagyó bejegyzés következik a blogon!

Talán nem sokan tudják, hogy könyvtáros és magyartanár vagyok. Ebből kifolyólag igen sokat és sokféle szöveget olvasok. Mostanában a mélyebb- vagy a szakirodalom helyett többnyire a könnyedebb műfaj kötetei találhatóak meg az éjjeliszekrényemen, de azok közül is próbálok “minőségibbet” választani.

Nemrég a könyvtárban akadtam rá Isabel Wolff Mesés ruhák kalandjai – egy vintage bolt körül c. kötetére. Belelapoztam, és már az első mondat megfogott: “A szeptember legalább egy új kezdethez jó, gondoltam, miközben kora reggel kiléptem a házból. Mindig is nagyobb volt bennem a megújulás szándéka ebben a hónapban, mint bármelyik januárban.” És valóban! Az ember valahogy a nyár fülledtsége után szinte fellélegez szeptemberben, új ötletekkel, tervekkel telik meg a nyári uborkaszezon után.

De térjünk vissza a könyvhöz, amelynek főhőse Phoebe Swift, aki régi álmát valósítja meg, amikor megnyitja saját vintage ruha boltját. A bolt hamar felkapott lesz, azonban Phoebe sikerét egy tragikus esemény árnyékolja be, amely rányomja a főhős mindennapjaira bélyegét. Phoebe nap mint nap megpróbál vezekelni vélt, vagy valós bűnéért, amire fokozatosan derül fény. A véletlen, vagy talán épp ez a vezeklés hozza össze egy idős hölggyel, akinek életútja meglepően sok párhuzamot mutat a Phoebe-jével, segítve ezzel őt a történtek feldolgozásán. Hogy sikerül-e lezárnia múltja fájdalommal teli részét, természetesen csak a könyv végén derül ki…