Mesés ruhák kalandjai

FIGYELEM! Rendhagyó bejegyzés következik a blogon!

Talán nem sokan tudják, hogy könyvtáros és magyartanár vagyok. Ebből kifolyólag igen sokat és sokféle szöveget olvasok. Mostanában a mélyebb- vagy a szakirodalom helyett többnyire a könnyedebb műfaj kötetei találhatóak meg az éjjeliszekrényemen, de azok közül is próbálok “minőségibbet” választani.

Nemrég a könyvtárban akadtam rá Isabel Wolff Mesés ruhák kalandjai – egy vintage bolt körül c. kötetére. Belelapoztam, és már az első mondat megfogott: “A szeptember legalább egy új kezdethez jó, gondoltam, miközben kora reggel kiléptem a házból. Mindig is nagyobb volt bennem a megújulás szándéka ebben a hónapban, mint bármelyik januárban.” És valóban! Az ember valahogy a nyár fülledtsége után szinte fellélegez szeptemberben, új ötletekkel, tervekkel telik meg a nyári uborkaszezon után.

De térjünk vissza a könyvhöz, amelynek főhőse Phoebe Swift, aki régi álmát valósítja meg, amikor megnyitja saját vintage ruha boltját. A bolt hamar felkapott lesz, azonban Phoebe sikerét egy tragikus esemény árnyékolja be, amely rányomja a főhős mindennapjaira bélyegét. Phoebe nap mint nap megpróbál vezekelni vélt, vagy valós bűnéért, amire fokozatosan derül fény. A véletlen, vagy talán épp ez a vezeklés hozza össze egy idős hölggyel, akinek életútja meglepően sok párhuzamot mutat a Phoebe-jével, segítve ezzel őt a történtek feldolgozásán. Hogy sikerül-e lezárnia múltja fájdalommal teli részét, természetesen csak a könyv végén derül ki…