EmeskeRemeke

Minden Saly Noémivel és az ő narancslekvár receptjével kezdődött… Történt ugyanis, hogy szinte napra pontosan 7 évvel ezelőtt megvásároltam az akkor újra megjelenő, átalakult, frissült Magyar Konyha decemberi számát. Emlékszem, vonzott benne a címlap, tetszett, hogy a receptek mellett ott van a történet, az étel és készítőjének története. Nem az addig általam ismert s vásárolt… Tovább »

Néhány évvel ezelőtt a halloween észrevétlenül bekúszott hozzánk is. Egyszercsak azt vettem észre, hogy október utolsó napjaiban tököt vájok és lámpást faragok. Természetesen Manó kívánságára. Hogy hogyan történt mindez? Fogalmam sincs. De Manó élvezi. Így az elmúlt években a töklámpás készítés mellé felsorakozott a múmiamécses gyártása és a halloween keksz sütése. Idén pedig, gondoltam egyet,… Tovább »

“- Szélkabátban muzsika.” – olvastam a minap Manó olvasókönyvébe. És igen, tagadhatatlanul itt van ez a szélkabátba bújt ősz. Szeretem az évszakváltásokat. Ilyenkor mindig új terveket kezdek el szövögetni. Illetve törekszem arra, hogy folyamatban lévő dolgaim rendezzem, befejezzem. Például a varródobozom, kötő- és horgolókosaram tartalmát kiürítsem, megkezdett, régóta porosodó, elfelejtett varrományaim, kézimunkáim utolsó láncszemét, öltését… Tovább »

Bár még nem mutatja úgy igazán jeleit, de visszavonhatatlanul itt az ősz. Az esték és hajnalok már hűvösebbek, az idő esősre fordult, pénteken pedig megkezdődött az iskola. Most ez kicsit rosszul érint. Lehet amiatt, mert idén nem jutottunk el nyaralni, így igazán kikapcsolódni, feltöltődni sem tudtunk. Pedig már hozzászoktunk, hogy a nyári időszakban 2 hétre… Tovább »

A különböző kreatív oldalakon barangolva mindig találok néhány olyan játékot, újrahasznosított használati tárgyat vagy dekorációs ötletet, ami nagyon megtetszik. Sokáig csak nézegetem, majd legtöbbszőr elfelejtődik, hogy aztán hetek vagy hónapok múltán eszembe jusson egy hozzá való kellékről. Ilyenkor persze már nem tudom, hol láttam, s csak emlékezetből próbálom meg magamnak megalkotni. Ezért is indítom most… Tovább »

Mindkét nagymamám a száraztésztát maga csinálta. Emlékszem, ahogy segédkezve nekik álltam az asztal mellett és gyönyörködtem benne, ahogy a nyújtófával szinte hajszálvékony, soha össze nem ragadó tésztát varázsoltak. Az unokák feladata volt ilyenkor a tésztagép kezelése, amivel például a laskatészta készült. Még mindig érzem az orromban a nyers tészta illatát, számban pedig a Margit mama… Tovább »

Az elmúlt hónapban kissé visszaszorult életemben a kreativitás, pontosabban a kreatív alkotás. De ez nem jelenti azt, hogy nem született volna számtalan ötletem. Épp ellenkezőleg! Ez a hónap jó volt arra, hogy egyes ötletek leülepedjenek bennem, konkrét formába öntődjenek, fejben a részletekig kidolgozva legyenek. Három hónappal ezelőtt Manó régi játékát továbbgondolva megszületett a KONTRASZTOK sorozat… Tovább »

Minden Wall-E-val kezdődött. Pontosabban egy Lego Wall-E-val.     Egyik kedvenc animációs filmjeink közé tartozik a kis robot története, ezért, mikor karácsony környékén megláttam a Lego Store-ban, azonnal beleszerettem, és persze azonnal jött is az ötlet hozzá, hogy nála tökéletesebb 40. születésnapi ajándék nem is létezik. A többi ötlet pedig már hozta egymást. 40. Szép… Tovább »

​”Csillagom…”,  “szemem fénye…” – számtalanszor hallottam a nagyszüleimtől ezeket a megszólításokat. És nem mézesmázosan, agyondédelgetve, hanem a legtermészetesebb hangjukon szólva. Mert ők mindig így szólítottak. Ezek a szavak jutottak eszembe, amikor készítettem életem első kristály fülbevalóit.     Szeretem az ékszereket. Mivel nyakláncot nem tudok hordani, így gyűrűt és fülbevalót viselek, persze mindig mást. Több… Tovább »

Három nappal ezelőtt Manóval az iskolába indulva hatalmas hóhullásba keveredtünk. A 15 km-es útszakaszon folyamatosan haladtunk a napsütésből a havas esőn át a nagy hópelyheket szóró felhők felé. Mire az iskolába értünk az amúgyis fehér autónk már igazi hóembernek nézett ki. Mintha kimaradt volna két évszak és ismét beköszöntött volna a tél. Ezt az érzést… Tovább »